A kormányzati értékpapírok állománya 36 395 milliárd forintra nőtt november végére, ami 2426 milliárd forintos, 7 százalékos növekedés az egy hónappal korábbihoz viszonyítva – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legújabb értékpapírszámla adatokat.
A jegybank adatai szerint a hosszú lejáratú forint állampapírok állománya november végére 5,81 százalékkal 25 432 milliárd forintra nőtt, a rövid lejáratúaké 13,41 százalékkal 2731 milliárd forintra emelkedett. A devizában kibocsátott állampapírállomány 8,74 százalékkal 8771 milliárd forintra bővült októberhez képest. Az állampapír-tulajdonosok között a pénzügyi vállalatok aránya 41,01 százalék, a háztartásoké és a nonprofit szféráé 27,58, a külföldieké 29,24 százalék volt november végén.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül novemberben minden szektorban nőtt az állomány. A pénzügyi vállalatok állománya 1112 milliárd, a külföldieké 1185 milliárd, háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 81 milliárd forinttal nőtt novemberben. Az MNB tájékoztatása szerint a teljes értékpapírállomány 6,9 százalékkal 66 597 milliárd forintra emelkedett.
A befektetési jegyek állománya 535 milliárd forintos, 4,47 százalékos bővülés mellett 12 512 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a pénzpiaci alapok jegyei 288 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 12 224 milliárd forintot értek el az időszak végén. Az új kibocsátások értéke 43 milliárd forint, a lejárat 52 milliárd forint volt novemberben.
A tőzsdei részvényeknél a növekedés 10 százalék feletti, 856 milliárd forintos volt, az állomány így elérte a 8982 milliárd forintot. A hitelintézeti részvények 3771 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5170 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 41 milliárd forintot tettek ki november végén. Az adatközlés arra is kitért, hogy a jelzáloglevelek összértéke 3,4 százalékos bővülés mellett 1683 milliárd, az egyéb kötvények kategória 6,94 százalékos növekedéssel 6486 milliárd forintra bővült. (MTI/MNB)
A laikus, ha meghallja a szót, gazdaság, akkor valamiféle martinászt képzel maga elé, aki forró vassal dolgozik, esetleg egy autós összeszerelő műhelyt vetít a retinájára jól képzett munkással kék overálban.
Aztán még a mezőgazdaságban dolgozó traktoros képe is feldereng benne eléggé váratlanul.
Százból talán fél ember lesz, aki az internet gazdaságra is gondol, online marketing, keresőmarketing és keresőoptimalizálás sort mormolva maga elé.
Keresőmarketing és keresőoptimalizálás
Először is egy átfogó tábla segítségével, amely az online marketing mix címet viseli, ismerkedjünk meg ezeknek a fogalmaknak a struktúrájával, az online marketing, a keresőmarketing és a keresőoptimalizálás (SEO) egymáshoz való viszonyával. (A táblát a Bognár Stúdió készítette.)
SMO (Social Media Optimization) = Közösségi média; SEM (Search Engine Marketing) = Keresőmarketing; SEO (Search Engine Optimization) = Keresőoptimalizálás; SEA (Search Engine Advertising) = Keresőben történő hirdetés;
A keresőmarketing magába foglal minden olyan tevékenységet, ami az internetes keresés során előfordulhat. A hirdetés (ez általában Google Ads), a Vállalkozásprofil (Korábban Google Cégem néven), az organikus találatok a keresőtáblán – ez mind-mind a keresőmarketing fogalmát öleli át.
A keresőoptimalizálás, mint alrendszer foglal helyet. A tevékenység célja, hogy egy-egy honlapot, blogot, webáruházat a keresőtáblán keresett kulcsszavakra minél előkelőbb helyen mutassa föl. Ugyanis a felbukkanó találatok elejéről fog választani találatot a weben szörföző.
A fentebb tárgyalt fogalmak rávilágítanak, bizony, a gazdaság, a gazdaság eredményességének elérése a cél, a gazdasági, marketing verseny megnyeresése, a jobb piaci pozíciók megszerzése a célpont.
Amely honlap előrébb foglal helyet, az nagyságrendekkel több kattintásszámot ér el. Márpedig minél több az érdeklődő kattintás, annál negyobb az esély a kínált üzlet megszerzésére.
Piaci verseny A verseny sikere persze nagyon sok tényezőtől függ. A figyelmet felkeltő szöveg, a tudásvagyont jól tükröző ábra, a célközönség megfelelő kiválasztása, az aktualitás megfelelő felmérése, az interneten történő kapcsolódások szervezése (linképítés) nélkül nincs siker.
A weben zajló versenynek külön szabályai is vannak az általános, marketingre vonatkozó törvények, hatósági előírások, a gazdaság működését behatároló intézkedések mellett. GDPR, cookie használat, webáruház esetén önkormányzati engedélyeztetés és sorolhatnánk. A büntetési tételek nagysága érzékennyé teszi az üzemeltetőket a szabályok betartása mellett.
A gazdaság, a termelés, a marketing fogalmai szerint az elosztás – amit a köznyelvben többnyire a kereskedelem címszóval illetünk – a fogyasztásig bezárólag életünk fontos, nélkülözhetetlen eleme.
Aligha véletlen, hogy a honlapok százezrein látunk árut, szolgáltatást kínálni.
A legszembetűnőbb módon a webáruházak kínálnak áruféleséget, benne egy különleges árufajtát, a szolgáltatást is.
Különféle megoldások a weben – webáruház Amint feljebb már észrevettük, az egyik mód a webáruház működtetése. Ennek létesítéséhez a helyi önkormányzathoz kell fordulni és különféle szabályoknak kell megfeleltetni a webegységet.
A webáruház különleges fajtája az olyasfajta üzlet, amely fizikailag is létezik, de webáruházként ugyanúgy. Erre a megoldási módra jó példa a Fénymánia Lámpabolt Budapesten.
Azért is érdemesnek tartom ezt a honlapot a bemutatásra, mert a marketing tevékenysége a gerillamarketing eszközrendszerének boszorkánykonyhájában fortyog és érlelődik. Így tulajdonképpen három okból is kitűnő példa lehet: Ahol a fény mánia kérdése: Fénymánia lámpabolt
Gazdasági hírek portáljai És léteznek kifejetten olyan portálok, amelyek a gazdaság híreit teszik közzé, bepillantást engedve a legfontosabb folyamatokra, akár tőzsdei adatokat is szolgáltatva, persze 15 perces időbeni csúsztatással.
Ilyen országosan ismert portál például a Napi.hu vagy a Portfólió.
A Napi.hu azért is érdekes online gazdasági portál, mert cikkei végén a blogoszférából is merít, ezzel igen széles látokört biztosít, és a megközelítések sokszínűségét biztosítja.
Ám olyan ekonómiát közvetítő blog-magazinok is léteznek, amelyek egy-egy cég, esetleg vállalkozó műhelyéből szállítja figyelemre méltő újdonságok híreit. Emellett cégeket mutat be például Szolgáltatóház címszó alatt.
Ilyen portál teszem azt a Jóljárok Magazin is a Magazin hírek, céghírek, gazdaság főcímével.
Ám olyan honlappal is találkozhatunk, amely egyetlen konkrét gazdasági ágra koncentrál, annak híreit teszi közzé és legfőbb célja szerint a potenciális fogyasztót támogatja.
Ám a támogatás mögött persze mindig találhatunk orientációt is. Jó esetben ez tisztességes, miként a bútoripar és bútorkereskedelem világából híreket, információkat szolgáltató Kanapé, bútor honlap is.
17 éve tagja Magyarország az Európai Unió Közösségének
Magyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.
2004. május 1. napján csatlakozott még az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is.
„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.
Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.
A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.
Lányok Napja a Coca-Colánál
Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál
A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.
Amiről a fák suttognakcímmel lenyűgöző magyar természetfilmet mutattak be január elején a köztévén, és a gyártók jóvoltából – a mozik zárva tartása miatt – húsvét óta ingyen elérhető az interneten a hosszabb, rendezői változat is.
Az utóbbi évtizedben mintha újra reneszánszukat élnék az ismeretterjesztő természetfilmek. A 80-as években Gerald Durrell, David Attenborough és Cousteau kapitány filmjein meg Kudlik Juli Deltáján nőtt fel a generációm, majd egy időre Jane Goodall és Dian Fossey főemlősei kerültek az érdeklődés fókuszába, de azután mintha kissé partvonalra került volna ez a műfaj. Később a televíziós természetcsatornák széleskörű elterjedésével újra virágzásnak és népszerűségnek indultak a természetfilmek. Az utóbbi másfél-két évtizedben pedig a mind fenyegetőbb környezeti és klímakatasztrófa adott jókora lökést a műfajnak a különböző környezetvédelmi mozgalmak sürgetésének köszönhetően. Sir David Attenborough, Leonardo DiCaprio, Will Smith és más hírességek állnak bolygónk ügye mellé. Újabb és újabb filmek és sorozatok születnek, melyek a korábbi, hagyományos ismeretterjesztő dokumentumfilmekhez képest új vonalat képviselnek szemléletükben és eszköztárukban egyaránt. Narratívájuk és vizuális eszközeik is közelítenek a játékfilm/mozifilm világához, közelebb hozva a befogadói élményt a nézőhöz, miközben egy képkocka erejéig sem adnak alább a nívós természetfilm követelményeiből.
Az Amiről a fák suttognak – noha karakterjegyeiben tökéletesen érvényes rá a fenti megállapítás – mégis kilóg a természeti katasztrófák sürgető perspektívájából fogant filmek közül. Takács Rita rendező egy úgynevezett erdőrezervátumról, a Bükk egy évtizedek óta érintetlen ökoszisztémájáról készített lírai filmeposzt. Igen, az elsőre kontradikciónak tűnő szókapcsolat nem véletlen: noha a látszólag eseménytelen és mozdulatlan erdőt pásztázza csak a kamera, mégis valódi, epikusan lassú folyású történetnek vagyunk szem- és fültanúi, miközben a képsorok lírai érzékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ha azt mondanám, hogy az 50 perces film (rendezői változatban közel 80’) egy erdőrészlet vagy talán csak benne egy facsoport egy évét mutatja be, bizonyára senkinek esze ágában sem lenne megnézni a filmet, nekem sem lett volna. Pedig megállja a helyét ez a kijelentés, mégis: közelében sem jár a valóságnak. Mert Takács Rita – valamint Tisza Balázs, Tóth Zsolt Marcell és Vidos Erik operatőrök – úgy mutatják be drón- és makrofelvételeken, szuperlassításban és -gyorsításban egy szerves organizmus, a fák és tágabb összefüggésben az erdő működését, hogy a majd másfél óra közben egyetlen pillanatra sem lankad a figyelmem. A lebilincselő képsorok elsősorban az avar- és gyökérszintre fókuszálnak, folytonos kitekintéssel a tágas, éltető napfényt magába szívó koronaszintre, és az így formálódó vizuális történetben egy kölcsönös együttműködésre épülő, szervezetten együtt lélegző, mozgó, fejlődő, egymást tápláló rendszer képe rajzolódik ki. És a feltárulkozó természetes körforgásban az elmúlás az átalakulás, az éltető újjászületés megnyugtató perspektívájába emelődik, melynek éppen ez az egyszerű magától értetődősége sugall egyfajta magasabb értelemben vett öröklétet. Mindez nem igényel túl sok narrációt: a film nem akar minden képkockát, minden élőlényt nevén nevezni és a látottakat elmagyarázni: nem érzi szükségét a klasszikus ismeretterjesztésnek, nem szándékozik lexikális tudásunkat közvetlenül gyarapítani. Ennél sokkal jobban bízik saját vizuális narratívájában, és elsősorban az ösztönös befogadásra és az intuíciónkra épít – és nem téved.
A film nézése közben mindinkább meggyőződésünkké válik, hogy ebben a határtalanul békés és önzetlen ökoszisztémában – amit most itt éppen erdőnek nevezünk, de éppígy lehetne bármely más élettér, a klíma vagy a Nap-rendszer – a világegyetem tökéletessége mutatkozik meg, és csodájának mi is részese vagyunk, nem csak a film nézőjeként. Azzal a biztos tudattal kelünk fel a kanapénkról, hogy ez a magasabb rend és erő az, ami túlélésünk egyedüli járható és elfogadható útja – és közben belénk fészkeli magát a mérhetetlen szorongás és aggodalom, amiért visszavonhatatlan agresszióval gázolunk át rajta, eltiporva mindent.
Már csak ebben a hónapban, azaz 2019. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi – 2018 előtt kibocsátott – 500 forintos bankjegyekkel, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.
Mindez azt jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ugyanis ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.
Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2019. október 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert ezt követően a „régi 500 forintos”minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű – törvényes fizetőeszközre.
A megújított 500 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2019. szeptember végéig az 500 forintos bankjegyeknek már több mint 60 százaléka újakra cserélődött.
A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.
Csak minden negyedik új vállalkozás indul tiszta lappal, a friss vállalkozások 75 százaléka továbbra is korábbi cégekhez köthető, ugyanakkor változás körvonalazódik a magyar cégalapítási gyakorlatban – közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel.
Közleményük szerint 2017-ben az új vállalkozásoknak csupán 22 százaléka volt olyan, hogy sem tulajdonosi, sem cégjegyzésre jogosulti, sem címkapcsolattal nem volt köthető másik vállalkozáshoz, ez az arány idén már megközelíti a 25 százalékot. Három év alatt 35 százalékról 39 százalékra növekedett azon új cégek aránya, ahol minden tulajdonos és ügyvezető új szereplő – tették hozzá. Közölték, hogy a frissen alapított cégeknél az alapítók, az aláíró magánszemélyek átlag életkora több mint 41 év, amely alapján nem a friss pályakezdők alapítanak általában céget. Ez az arány az elmúlt években lényegesen nem változott, a teljesen új szereplők sem a fiatal korosztályból vannak.
Jelenleg 788 olyan magánszemély van Magyarországon, aki több mint 10 vállalkozáshoz köthető, valamint 5500 magánszemély köthető legalább 5 céghez. A tendencia azt jelzi, hogy a számuk még növekedőben is van – fűzte hozzá az Opten. (MTI)
Televíziós kampányt indít a Tej Terméktanács abból a célból, hogy a környezetterhelés csökkentése érdekében a vásárlók a belföldön előállított tejet és tejtermékeket válasszák az importáruval szemben – közölték hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az import a szén-dioxid kibocsátással jelentősen terheli a környezetet, mindezt úgy, hogy olyan termékeket szállítanak az országba, amelyeket magyar tejfeldolgozóktól is meg lehet vásárolni.
Tejszív – magyar tej jelölés
A terméktanács számításai alapján, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatain alapulnak, évente több mint 12 ezer kamionnyi tej- és tejtermék érkezik Magyarországra. 2018-ban Németországból több mint 30 ezer tonna, míg Lengyelországból több mint 11 ezer tonna sajtot szállítottak. Vajból tavaly közel 6 ezer tonna, míg joghurtból több mint 55 ezer tonna külföldről érkezett áru terhelte az utakat. Kitértek arra is, hogy a tudatos vásárlói döntéssel nemcsak a felesleges károsanyag-kibocsátás előzhető meg, hanem a fogyasztók abban is biztosak lehetnek, hogy kiváló magyar terméket visznek haza.
Tejszív logó garantálja azt, hogy a termék belföldön készült, ezen emblémával ellátott áruk minden esetben teljesítik a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt szigorú kritériumokat is. (MTI)
Véget ért a nyár, a vizek partjáról, a szállodákból, az apartmanokból hazatért a nép és figyelme ismét a lakására terelődik. Ekkor szemrevételezi a kanapét, a gyerekágyat, a foteleket, a konyhai asztalt és így tovább. Megdöbbenve tapasztalja, hogy ez is, az is kopott, elrongyolódott, billeg és ki tudja még, milyen hibákat fedez fel a pihenéséből hazatérő.
Képbe jön a Stagra Bútor
Mielőtt bútorboltot és bútort választana a képzeletbeli vásárlónk, érdemes elgondolkoznunk azon, mit is szeretne a potenciális vásárló. Ma már előnybe részesül a nagyobb választékot kínáló bútor üzlet! Ez dizájnra, színre, nemzeti hovatartozásra – eredetre egyaránt érvényes.
És itt lép színre a lengyel bútoripar egyik kedvence, a Stagra Bútor. Ez a gyár Európa-szerte szállítja termékeit, úgynevezett ülőbútorokat, vagyis a kanapékat, foteleket, puffokat és egyéb kiegészítő termékeket. Még az igényes német piacot is meghódították termékeikkel. Csodás megjelenés, pazar minőség, színkavalkád, anyagválaszték – hadd ne soroljam, most már csak a kedvező árat toldom ide.
Stagra Bútor: Budapest, Vác, Szarvas
Fizikai értelemben Stagra Bútor áruházat három helyen is találunk az országban:
Ám mindegyikből megoldható az ország bármely pontjára a szállítás.
Komoly jellemzője ezeknek a bútorboltoknak, hogy nagyon precíz módon mutatják be áruikat. Lássunk is egy példát, hogy milyen pontosan mutatják be a nyitóképen látható kanapé méreteit:
Elég egy egyszerű mérőszalag és odahaza bárki lemérheti, hogy befér-e hozzá a sarokkanapé vagy túlontúl is nagy űr marad még a szobában, a nappaliban. Persze egyik esetben sincs baj, hiszen ezeknek a gyártmányoknak hallatlan előnye, hogy modul rendszerűek – vagyis vehetünk el belőlük illetve tovább építhetjük kívánságunk, terveink szerint.
A Stagra Bútor magyarországi hálózata további bútoráruházak csatlakozásához is lehetőséget biztosít, hogy még közelebb kerülhessen a magyar bútor fogyasztókhoz.
